A black metal a heavy metal zenei stílus extrém irányzata. Szembetűnő stílusjegyei dalok erősen betorzított, éles, disszonáns megszólalása és a károgó éneklés. Hírét a 90-es évek eleji norvég mozgalom résztvevői által elkövetett templomgyújtogatásoknak és a tagok közt történt haláleseteknek köszönheti. Az előadók szélsőséges világképe sokszor egy zenekar tagjait is egymás ellen fordította. A műfaj a 80-as évek évek óta többször átalakult, különböző al-irányzatokra bomlott, de a metalzenei underground részeként máig folyamatosan fejlődésben van.

A black metal zenét szinte kizárólag károgva, vagy ahhoz hasonlóan üvöltve, hörögve adják elő, de a meglehetősen ritka, tisztán kiénekelt dalokra is a félelmetes, bizarr, groteszk megszólalás jellemző. A zenék tipikusan nyers, éles és fenyegető gitárhangzását intenzíven betorzított gitárokkal és sokszor a felső tartományokban játszott disszonáns hangzatokkal hozzák létre. A riffeket a death metalhoz hasonlóan sokszor tremolo pengetéssel játsszák, de a témák és a dalszerkezet jellegzetesen egyszerűbb és monotonabb. A norvég zenekarok (köztük is a Burzum) hatására a black metal a hangszerhasználattal szemben a kisugárzást, az atmoszférát helyezi előtérbe. Kevés zenekar ad elő gitárszólókat. A basszusgitár általában alig hallhatóan, a háttérbe keverve a gitár dallamát követi. A dob jellemzően egyszerű, gyors és monoton blast beat. A nyugtalanító légkör létrehozásában több zenekarnál szerepet kap a szintetizátor, melyet a gitárhoz hasonlóan „minimalista felfogással” használnak. Ez nem vonatkozik a műfajhoz csak külsőségekben tartozó szimfonikus black metal zenekarok gazdagon díszített megszólalására.

A black metal szövegvilága az előadók szélsőséges eszmerendszerét tükrözi. Általános a mizantrópia és a keresztény világ megvetése, de a különböző zenekarok filozófiája vérre menő ellentétben áll egymással. Az előadók egy része ateista vagy antiteista nézeteket vall, míg mások az ősi pogány vallásokhoz vagy a sátánizmushoz fordulnak. A szövegek hangulata gyakran depressziós vagy nihilista. Klasszikus black metal elemek még a természeti motívumok, az évszakok (elsősorban a tél), a mitológia, folklór és a fantasy.

A heavy metal stílusirányzatai közül a black metal számít a leghírhedtebbnek, ennek történeti és zenei okai egyaránt vannak. Az 1980-as években a műfaj még nem vált el jellegzetesen a ma is létező thrash és death metaltól, azonban az extrém metal zenék 1980-as évek végi, 1990-es évek eleji felfutásakor megjelent az igény valami szélsőségesebbre, valami veszélyesebbre és ennek megjelölésére a mai értelemben vett műfaj megteremtői – elsősorban a norvég zenekarok – visszanyúltak ehhez a kifejezéshez, melyet először – ’82-es albumának címeként – a brit Venom használt saját zenéjének definiálására.

Az eredeti mozgalom olykor nyíltan is kijelentett legfőbb célkitűzéseiként a következők fogalmazhatóak meg:

  • szembefordulás a szélesebb közönség számára is befogadható zenei irányzatok közvetítette képpel (például “bajtársiasság” és egyéb “optimista” hangulati vonások)
  • a zene hangulatának előtérbe helyezése a puszta agresszióval szemben, annak mellőzése nélkül
  • mindenféle politikai üzenet mellőzése, a zenében megfogalmazott érzések és gondolatok ideológiai szintre emelése, a valóság és a művészi kinyilatkoztatások közötti határvonal összemosása
  • leggyakrabban egyház és vallásellenes, sátánista dalszövegek jellemzik
  • társadalmi reakció kiváltása.

Mindezt sikerült is megvalósítani, ennek megfelelően a black metal még az időközben sokszorosára duzzadt metal közönség jelentős része számára is elfogadhatatlan: a gúny, a megvetés, más esetekben a félelem tárgya. Ezzel egy időben azonban a főáramba jutást sem kerülhette el a műfaj, ennek eredményeképp az 1990-es évek második felére az eredeti eszmét teljes mértékben félreértelmező zenekarok serege adhatott ki hangzóanyagokat. Az eredeti skandináv színtér dominanciája megszűnt, és a black metal jelenlegi újító zenekarai többnyire Észak-Amerikából, Kelet-Európából vagy Franciaországból származnak.

Ajánlott oldalak:

http://blackmetal.lap.hu/

http://athame.atw.hu/

http://www.frost.try.hu/

Olvasgassátok!

Miért jó ha (black)metál zenét hallgatok?

Határozottan jól érzem magam, mikor meghallom ezt a típusú zenét. Valami hihetetlen őserő járja át a szobám légkörét, olyan, mintha egy tomboló vihar venné körül az embert. Egyenesen megkeményíti a lelked, de csak ha akarod. Gyáva szívű egyének ne hallgassák!-szokták mondani. Ez valóban igaz. Ha nem érted és nem tudod vagy nem akarod átérezni azokat az érzéseket, amelyeket ez a fajta zene kínál, ne hallgasd, nem neked való! Ha nem érted meg vagy félreértelmezed az igazi üzenetét, inkább hagyd a francba az egészet! Térj vissza ahhoz a stílushoz, amit idáig hallgattál és felejtsd el a metált, mint olyant.

A metál szó jelentése: fém. A fém, mint mindenki tudja, kemény fajta (ős)elem. A fémeknek két csoportja van: nehéz és könnyű. Ezen belül is számos fajták léteznek a világegyetemben. Mindenhol megtalálod őket,  bármerre jársz. Fémek nélkül sincs élet. De mielőtt átmennék “tudományosba”, folytatom a zenével. Előre leszögezem, nem vagyok zene szakértő. Itt most csak az érzésekről írok.

Mikor megszólal az egyik kedvencem, a Dimmu Borgir (mindjárt be is kapcsolom!), hihetetlenül nagyszerű érzések veszik át az uralmat bennem és én hagyom, hogy átjárjanak, mert ez így jó. Ha nem hagynám, mit érne az egész? Bár az említett banda a szimfónikus kategóriába tartozik, a zenéjük mégis fenomenális! Hiába az utóbbi idők köpködése, fikázása, nekem tetszik. Akinek meg nem, az ne hallgassa. Vége😀 Otthon 2 darab album díszeleg a CD-tartóban: a Puritanical Euphoric Misanthropia és az In Sorte Diaboli (durva magyar fordítás: Tiszta eufórikus embergyűlölet és Az ördög nevében) Szégyen a pofámra, hogy már régen tettem be őket a számítógép DVD-CD meghajtójába😦 Azonnal pótolom a hiányosságokat. (Szégyelld magad, Idun!) Az egyik kedvenc számom a The sacrilegious scorn, azaz A szent megvetés. Gyönyörű! Shagrath károgása és Vortex színtiszta vokálja szinte már érzéki örömöt okoz az ember fülének, főleg az utóbbi. De Mustis, az ex-billentyűs játéka is csodálatos🙂 Na, itt befejeztem a jellemzést, nem megyek át kritikusba😀 Van egy ismerősöm, aki nem szereti őket, az ő gondja. Nem tudja, mit hagy ki.

Folyt. köv.