Gyáva népnek nincs hazája,
elsodorja tenger árja,
letapossák gonosz népek,
nekik szól e gyászos ének.

Jön a gyáva, ki halni nem mer,
A Halál érte aggkorában jő el.
Kerüli a csatateret,
úgy bujdos, mint galád tetvek.

Testét tömegsírba dobják,
nevét örökre elhantolják.
Nincs hazája gyáva népnek,
nekik szól e gyászos ének.

Bólogató jánosoknak,
kik nemtörődve szivaroznak,
és közben eladják az országot,
azt hiszik, megnyernek sok államot.

Hallgass ide te gyáva nép,
téged az únió szed szét,
elveszi a földjeidet,
államosítja a kölykeidet.

Nem lesz ruhád, nem lesz étked,
se lakásod, se pénzed.
Meglásd egyszer arra ébredsz,
hogy ajtódon bekopog a Végzet.

Akkor aztán jajgathatsz,
harc után fegyvert foghatsz;
Nincsen egy szál rongyod,
válladat görnyeszti majd millió gondod.

Rabigába kerülsz, meglásd,
nincsen neked többé hazád:
Neked szól e gyászos ének,
nincs hazája e hitvány népnek.